Egyházunk fő épületei 1714-től
A tolcsvai református ekklésia történéseiből az 1711.évtől kezdődően egy áttekintést szeretnék nyújtani.
1711-1714-ig még adatok hiányában feltehetően nem volt helye, helysége egyházunknak ahol az istentiszteleteket tarthatták volna, majd 1714-ben adataink alapján egy buzgó protestáns egy kő borházat ajánlott fel az egyház javára. Nevét nem tudjuk, de hálásak vagyunk érte utólag is. Ezen imaházat, mivel ez már akkor is régi volt, sokszor felújították, harangja nem volt, csak egy csengettyűje, ami majd jóval később lett ekklésiánknak. Ebben az imaházban gyakorolta az istentiszteleteket az akkor még nagy számban lévő református gyülekezet. Főbb nagybirtokosai ez időben tolcsvának, akik reformátusok, Szemere, Károve, Szirmay, Mezőssy és a Tolcsvai Nagy családok. Az imaházunk, mely a város más részén helyezkedett el egy domboldalon, vízmosások nehezítették a feljárást, a kezdetbevételtől 1864-ig, ez év nyarán a pusztító tűz elenyésztette. Ebből az épületből egy kisebb kőmennyiség beépítésre került az új templomba. 150 év nem kevés, és milyen egybeeső évszámok, épp 150. évét ünnepeljük a jelenlegi templomunknak is.
Az alapkő letétel előtt az 1863.évben az újonnan vásárolt telkeken melyen már egy kő borház állt, az építendő új templom hely hátsó részén helyezkedett el , így az egyházi vezetésünk következő éven a nagyméretű telek északi részére helyeztette át és több funkciós szereppel látta el az új borházat, épphogy felépült rendesen, a tűz áradata elemésztette régi imaházunkat, templom nélkül maradtunk. Nagy Ignátcz urunk csekély költséggel mintegy harminc forint összeggel csinosan átalakíttatta imaházzá az új borházat. Itt az új templom teljes elkészültéig (1869) tartották az istentiszteleteket. Az új templom, mondhatjuk úgyis „félkész” állapotában volt, már az 1867.évben október 20-án húzatták meg a harangokat először az Isten tiszteletére, rendeltetésszerűen november 10-én egy elhunyt gazdaember tiszteletére.
Az ünnep tiszteletére készült verseim: A mi dicső templomunk, Dicső férfi
Szerző: Kádas Dániel presbiter